Látnivalók

Magyarország, Sopron:

Története. Területét Augustus császár idején hódították el a rómaiak az itt élő keltáktól. Már az i. sz. I. században városi rangra emelték. A város római neve Scarbarnia volt. Fontos hadi és kereskedelmi út vezetett a városon át: a "Borostyánkő út", amely Észak-Európát kötötte össze Bizánccal. A virágzó római település a népvándorlás viharaiban jórészt elpusztult. A magyar honfoglalók a X-XI. században jelentek meg a területen. Suprun városnévvel először egy XII. századi krónikában találkozhatunk. Minden bizonnyal első ispánjáról, akit Suprunnak hívtak, kapta a város a nevét. A középkori soproni vár, a római castrum falainak felhasználásával a XIV. század első felében épült fel. 1277-ben IV. László király hűsége jutalmául szabad királyi várossá nyilvánította. 1529-ben Szulejmán szultán Bécs ellen vonuló hadai feldúlták a külvárost. 1676-ban hatalmas tűzvész pusztította el a várost. A leégett gótikus és reneszánsz épületek helyett a kornak megfelelő barokk épületeket emeltek. Korán kialakult a kézműves, kereskedő és polgári réteg. A város gyors fejődésnek indult, különösen a XIX. század második felében megépült vasútvonalak lendítettek ezen. Az első világháború után, 1921-ben a lakosság népszavazáson döntött a Magyarországhoz való tartozás mellett. Ekkor építették a Hűségkaput, és kapta a város a "Civitas Fidelissima", a leghűségesebb város kitüntető jelzőt. A város idegenforgalma jelentős.