Látnivalók

Magyarország, Szigetvár:

Története. A környék már a honfoglalás előtt lakott hely. A kelták, majd a rómaiak idejében jelentős katonai erősség lehetett a mocsár övezte terület. Az itt talált római feliratos téglák, pénzek, olajmécsesek valószínűsítik a feltevést. A várat 1420 körül emelte Szigeti Oszvald, a terület földesura. A XVI. század közepétől a királyi kincstár kezelésében álló végvár. Az 1566-os török hadjárat óta az önfeláldozó hazaszeretet jelképe. Zrínyi Miklós, a vár kapitánya és katonái egy hónapig védték Szigetvárt II. Szulejmán szultán hatalmas túlerejű seregével szemben. Amikor az ostromlók - elfoglalva az egész környéket - magát a várat kezdték támadni, a hős védők Zrínyi vezetésével kitörtek a várból, s életüket áldozták a kézitusában. Zrínyi Miklós, a költő, katona és államférfi, a várvédő hős dédunokája Szigeti veszedelem című eposzában állított méltó emléket hősiességüknek.

A költő Zrínyi Miklós szobra Horvay János és Derzsi Gergely alkotása.

Városkút fülkéjében Nepomuki Szent János szobra.

Bolgár hősök emlékműve a II. Világháborúban a város felszabadítása során életüket vesztett katonák síremléke.

Török ház a török uralom idejéből maradt érdekes emlék. Az élénkpiros színű, keskeny téglákból rakott, négyszögletes épület valaha vendégfogadó volt. A hajdani karavánszeráj mai neve Várospince. Jellegzetesek a törökös stílusú, fűzött vasráccsal ellátott ablaknyílások.

Volt ferences templom 1736-ban épült, barokk stílusban. Főhomlokzatának volutás oromzatát négy pillér tartja: a homlokzat jobb oldalán, a fal síkjában egyszerű, gúla tetőzetű torony emelkedik. Érdekes látvány egybeépített, hármas főoltára, amelyet számtalan, fából készült szobrocska díszít. Az angyalokkal ékes barokk szószék ugyancsak figyelemre méltó alkotás. A sekrestye bútorzata kiváló intarziamunka, Jani Lukács ferences fráter alkotása az 1770-es évekből. A faragott kő szenteltvíztartók egykor török mosdómedencék voltak.

Volt ferences rendház a templomhoz csatlakozó egyemeletes, kilenctengelyes, dísztelen épület, 1740-ből való. Az emeleti traktust 1830-ban lebontották. Udvarában körül befalazott árkádok láthatók. Szép refektóriuma és körfolyosói vannak. A harmonikus elrendezésű épületet kellemesen tagolja szép ablaksora.

Római katolikus plébániatemplom eredetileg Ali pasa dzsámija volt, s 1568-1569-ben épült. Evlia Cselebi török utazó szerint: "az irgalmasság tengerébe merült Ali pasának jóságos műve". 1788-ban alakították át keresztény templommá. Szentélye a XIX. század végéről való. Homlokzata előtt egyetlen barokk torony emelkedik. Baloldal homlokzatán három szamárhátíves török vakablak látható. Két minaretje ugyancsak igazolja, hogy szultáni dzsámi volt. Bent orgonakarzat, hatalmas négyzetes tér van, amelyet díszes sztalaktitok, szamárhátíves fülkék vezetnek a nyolcszögbe. A templom félgömb kupoláját Dorfmeister István freskója díszíti (1789). A mozgalmas kép Zrínyi kirohanását és Szigetvárnak a töröktől való visszafoglalását ábrázolja. A főhajó jobb oldali Szent Anna-kápolnájának oltárképét Than Mór festette.

Romantikus lakóház egyemeletes, romantikus stílusú lakóház. 1870 körül épült. Helyén egykor Török Bálint háza állott, amelyben nyolc évig szolgált Tinódi Lantos Sebestyén. Itt töltötte gyermekkorát Istvánffy Miklós történetíró is, a "magyar Livius", aki megörökítette az 1566. évi várostromot, munkája a költő Zrínyi egyik forrása volt a "Szigeti veszedelem" írásakor.