Látnivalók

Magyarország, Parád:

Története. A Parádból, Parádóhutából és Parádfürdőből álló település részei közül Parádóhutáról kell először említést tenni. 1710-ben II. Rákóczi fejedelem üveghutát létesített itt, amelyet 1776-ban a közeli Csevicére (ma Parádsasvár) költöztettek. Az 1700-as években Bél Mátyás már tud a forrásokról, majd Markhot Ferenc megyei tisztiorvos javaslatára a timsós vízből timsót nyernek, ami akkoriban fontos ipari alapanyag. Kitaibel Pál kezdeményezésére azonban inkább a fürdőélet lendül fel, 1828. évi, eredményes kutatásaitól kezdve. A múlt század második felében fürdő, mellette szállodák létesülnek, valódi gyógyhely lesz Parád. Mai arculatát az 1936-1940 közötti építkezések során nyeri el.

Gyógyfürdő. Parádfürdő központjában, az ún. Gyógy tér parkosított térsége körül helyezkednek el a Gyógyfürdő kórházépületei. Maga a Gyógyfürdő épülete két emeletes, tornácos, benne a világon egyedülálló gyógyvízmúzeumot rendeztek be. A hegy lábánál van a Klub teraszos épülete, a gyógyfürdővel szemben pedig az egykori Ybl-szálló. Jelenlegi, többször átalakított külseje már alig emlékeztet a nagy építész eredeti munkájára. Az út túloldalán a német faépítészet stílusában emelt egykori Erzsébet Szálló épülete áll. A fürdő fölött, a Fehér-kő oldalában található a timsós tó és a gondozott sétányok. Szép kilátás nyílik innen a Mátrára. A gyógyfürdőben elsősorban bélrendszeri betegségeket gyógyítanak.

Park. Az egykori Károlyi-kastély 40 hektáros területéből a 30-as években kialakított közpark. Szépen gondozott, idős példányokban gazdag, arborétum jellegű.

Károlyi-kastély. A Károlyi család kezdte építtetni 1872-ben, Ybl Miklós tervei alapján - majd 1885-ben átdolgozták a terveket. Megjelenésében ma inkább eklektikus, egy emeletes, középrizalitjában két emeletes épület, oldalszárnyai földszintesek. Az épületrészek belső udvart fognak közre. Festői tetőzete már a német reneszánsz hatását tükrözi. Neoreneszánsz lépcsőháza, előcsarnoka van.

Kocsimúzeum. A 24-es főút mellett álló épület szintén Ybl Miklós alkotása. Az ún. Cifra istálló a kastélyhoz tartozott. Eklektikus stílusú épület, fagerendás, vöröstéglás megjelenésével a felnémet épületekre emlékeztet. A volt kocsiszínekben a múzeum bemutatja a kocsikészítés történetét és számos eredeti, XIX. és XX. századi kocsit, hintót is kiállítottak. A vörös márványborítású istállókban ma is lovakban gyönyörködhetünk.

Palóc ház. Fából készült XVIII. századi, rendkívül archaikus hatású épület. Eredetileg kétsejtű volt, ez később kiegészült a nők hálóhelyével, a fűtetlen kamrával. A szobában kürtőskemencében tüzeltek. Értékes, a középparaszti gazdaságra utaló emlék az udvar végében levő csűr.

Asztalos Joachim fafaragásai. Nagyméretű, palóc típusokat ábrázoló szobrok, bútorok, a Rákóczi-szabadságharc domborműves ábrázolása látható a kiállításon.