Látnivalók

Magyarország, Budapest, Esztergom:

A Keresztény Múzeum a volt jezsuita kolostor helyén álló érseki palotában van, amelyet Simor János érsek megbízásából épített 1881-1882-ben - eklektikus stílusban - Lippert József. A Keresztény Múzeum Magyarország egyik leggazdagabb világviszonylatban is jelentős képző- és iparművészeti gyűjteménye. Alapítója Simor János volt, aki 1875-ben nyitotta meg gyűjteményét a nyilvánosság előtt.

Rákóczi tér és a hozzá kapcsolódó Széchenyi tér a mai Esztergom központja. Már a középkorban is fontos szerepet játszott, itt volt ugyanis a piac. A tér tengelyében álló Szentháromság-szobor 1900-ban készült egy régi helyett, Kiss György műve. A hosszúra nyúlt teret és a környező utcákat barokk és klasszicista stílusú házak szegélyezik.

A Polgármesteri Hivatal XVII. századi eredetű, mai formáját 1770-1773 között nyerte. A manzárdtetős épület középrizalitjában a város címere látható, 1773-as évszámmal. A földszinti árkádokkal kialakított Hivatal a magyarországi rokokó művészet egyik legszebb alkotása.

A belvárosi plébániatemplom 1757-1762 között épült, egy középkori templom maradványain. A homlokzat közepén emelkedő tornyát volutás oromzat fogja közre; a volutákon egy-egy angyalszobor áll. Belső tere egyhajós, kápolnák bővítik. A szentély kupolájának freskója Reindl Márton pesti mesterműve, 1788 előtt készült. Főoltárának képét Vaszary János festette 1896-ban. A fából faragott, pompás barokk szószék az 1760-as évekből származik, valószínűleg Bebo Károly műve.

A Szent Anna- vagy Kerek-templom 1828-1835 között épült klasszicista stílusban, Packh János tervei szerint. A kör alaprajzú, kupolával fedett templom bejárata előtt hat dór oszlop timpanont és két kis tornyot tart, a timpanonban az építtető Rudnay Sándor érsek címere látható. A bejáratnál levő két angyalszobrot Herzog György készítette, a főoltárképet az egri Hesz János Mihály festette.

A Szent Tamás-hegy Esztergom másik magaslata, a Vár-heggyel szemben. Már a római időkben is lakták. Itt állt a középkorban a XII. század végén alapított Szent (Becket) Tamás prépostság temploma, amely 1543-ban pusztulhatott el. Később a törökök erődítményt építettek ide, amely a város felszabadulásakor, 1683-ban leégett. A hegy tetejéről remek panorámában gyönyörködhetünk.

Szent Tamás-hegyi kálvária kápolnáját Benyovszy János címzetes püspök építtette 1823-ban; kis homlokzati tornyos, klasszicista alkotás. A kápolna előtt álló kálváriajelenetet Görgey Márton kanonok készíttette 1781-ben, s eredetileg a várban, a középkori bazilika romjai között állt; 1823-ban hozták az akkor új kápolna elé. A kálváriához vezető út stációi körül kettő kápolnaszerű, négyet pedig kő domborművek díszítenek.

Magyar Vízügyi Múzeum az egykori káptalanházban kapott helyet. Egy emeletes, szép barokk épület a XVIII. Századból. A Duna és a magyar vízgazdálkodás története című állandó kiállítás látható benne.

A Babits Mihály Emlékmúzeum a város keleti részén, az Előhegyen található. A villa Babits Mihály nyaralója volt, 1924-től haláláig minden nyarát itt töltötte. Nevezetes a villa teraszának bejárati fala: a költő vendégei - barátai, tanítványai, tisztelői - erre a fehérre meszelt falra "festették" aláírásukat. Sok híres név sorakozik itt ma is.