Látnivalók

Magyarország, Budapest, Esztergom:

Az esztergomi Vár-hegyen már az újkőkorszak emberei is laktak; később a keltáknak jelentős településük volt itt. A rómaiak már az I. században tábort építettek a hegyen. A 170-es években Marus Aurelius római császár maga állt katonái élére az itt húzódó limes védelmére; ezen a vidéken írta - a harcok szünetében – elmélkedéseit. A magyarok a honfoglalás után hamar letelepedtek errefelé, s 972-ben Géza fejedelem Székesfehérvárról ide helyezte át székhelyét. A hagyomány szerint itt született Szent István, a magyarok első királya, és itt koronázták meg. A koronázások később Székesfehérváron történtek, de a koronázás elvégzése az esztergomi érsekfeladata maradt. A királyi vár és az alatta létrejött város gyorsan fejlődött. A XIII. század elején a királyipalota az érseké lett, s IV. Béla ettől kezdve Budát tekintette székhelyének. Mátyás király uralkodása alatt Vitéz János esztergomi érsek a magyar reneszánsz művészeti és kulturális központjává tette a várost. A török időkben Esztergom állandóan háborúk, ostromok színhelye volt, magyar lakossága szinte teljesen kipusztult. Főként német telepesek építették újjá. Az érsekség csak 1820-ban tért vissza a városba, de ezután nagyszabású építkezések kezdődtek. Ekkor alakult ki Esztergom mai arculata.